nagyszombati nyomda, 1578-: az első és sokáig egyetlen hazai katolikus nyomda, az →Egyetemi Nyomda jogelődje. - →Telegdi Miklós 1577. XI. 20: megvásárolta a bécsi jezsuiták 1559: alapított, de 1564/65 óta használaton kívüli nyomdáját (melynek első terméke Draskovics György pécsi pp. 1559. XII. 23-i pásztorlevele). Telegdi a prot. hitvitázó nyomtatványokat kívánta a ~val ellensúlyozni, amit a saját házában (az ún. régi plébánián) helyezett el. A betűkészletet, különösen a m. betűket ki kellett egészíteni. A ~ korrektora Peechy Lukács, a kápt. ügyésze és jegyzője, első terméke 1578: Canones, sev leges eorvm...második Telegdi postillájának II. köt. Az evangelivmocnak ... magyarazattyanac masodik resze, címlapja piros és fekete nyomtatással. Ezt követte a Kalendarivm az 1579. évre, majd a kat. hitet védelmező Perneszi Andrasnac valasztetele a Bornemisza Peter levelere. 1584: a Kalendariom a kötelezővé tett új naptár elterjesztését szolgálta, az VIII. 20: készült Mossóczy Zakariás nyitrai pp. közreműködésével készített Decreta, constitvtiones et articvli regnvm inclyti regni Vngariae 177x247 mm-es, oldalanként 44 antikvasoros mű, a kir. privilégium VIII. 14-i megérkezése után került forgalomba. 1586: Telegdi halálakor még 400 pld-t találtak belőle. Mivel a főpap kv-eit a JT-ra hagyta, de a nyomdáról nem intézkedett, az örökségről a kápt. és a JT közötti vitát a kamara döntötte el: az egyetlen kat. nyomda Mo-on marad, mindaddig, amíg az 500 Ft-ot a JT ki nem fizeti. Mivel fizetni nem tudtak, a ~ Peechy Lukács irányításával mint a kápt. tulajdona működött tovább. - A ~ szabadalomlevele (1584. VIII. 14.) a hazai szerzői jog és kötelespéldány-rendelkezés őse. 88

Gulyás 1931:189; 1961. II:80; 1998. XI. 2.